1. PLAZMOLÍZIS VIZSGÁLATA

 

ANYAGOK, ESZKÖZÖK: vöröshagyma hagymája, mikroszkóp, zsilett, csipesz, óraüvegek, tárgylemez, fedőlemez, cseppentő, 10%-os KCl-oldat (vagy CaCl₂-oldat), víz.

 

Végezze el az alábbi kísérletet, és feleljen a kérdésekre!

 

VIZSGÁLAT:

Vöröshagyma húsos alleveléből készítsen két nyúzatot! Az egyiket vizes glicerinnel lecseppenve vizsgálja meg fénymikroszkóp alatt! A másikat öt percre helyezze 10%-os KCl-oldatba, majd tegye tárgylemezre, cseppentse le a KCl-oldattal, és vizsgálja meg fény­mikrosz­kóp alatt! Végül az utóbbi nyúzatot öt percre helyezze desztillált vízbe, majd mikroszkóp alatt vizsgálja a változást!

 

KÉRDÉSEK:

1. Hányszoros a nagyítás?
2. Milyen különbséget látott a KCl-oldattal kezelt és a kezeletlen nyúzat sejtjei között?

Rajzolja le a látottakat!

 

Kezeletlen nyúzat:                                                 KCl-oldattal kezelt nyúzat:

 

 

 

 

3. Magyarázza a KCl-oldatban végbement folyamatot! Mi a lényege? Milyen folyamat speciális esete ment végbe?
4. Milyen változást látott a desztillált vizes áztatás után?
5. Hogyan magyarázza?

 

TARTALMI ÉRTÉKELÉS

 

1–2. Értelemszerűen.

3. A sejtnedvnél töményebb oldatba a félig áteresztő sejthártyán keresztül kiáramlott a víz. Ennek következtében a sejtplazma elvált a sejtfaltól. A plazmolízis az ozmózis egyik esete.
4. A desztillált vizes áztatás után a sejtplazma ismét visszasimult a sejtfalhoz.
5. Deplazmolízis ment végbe, az előző folyamat fordítottja.